A Trump-világrendszer új érája kezdődik november 3-án. Félidős választásokat tartanak ugyanis az Egyesült Államokban, és bár ezek rendszerint kevesebb figyelmet kapnak, mint az elnökválasztások, a világpolitika sorsát majdnem ugyanannyira befolyásolják. A mostani pedig egészen biztos, hogy új korszakot nyit az amerikai politikában, és ennek – Trumpot ismerve – komoly világpolitikai következményei is lesznek. Régi frontok lezárása, új frontok nyitása – képletes és konkrét értelemben egyaránt ez várható a voksok összesítése után.
De kezdjük az elejéről. Amerikában kétévente tartanak országos választásokat, és miután elnökre csak négyévente lehet szavazni, az elnöki ciklus közepére eső voksolást félidősnek szokták becézni. Ilyenkor a fókusz a Kongresszus összetételén van: az alsóház (Képviselőház) minden tagját újraválasztják, míg a felsőház (Szenátus) egyharmadáért folyik a versengés. Érdemes megjegyezni, hogy sok más, helyileg fontos választást is tartanak ilyenkor: kormányzókat, helyi képviselőket, polgármestereket, önkormányzatokat választanak az amerikaiak, és több államban különböző kérdésekben népszavazás is van – de ezek nem befolyásolják a világpolitikát, így itt nem tárgyaljuk őket. A Kongresszus összetétele viszont annál inkább: jelenleg mindkét házban szűk republikánus többség van, így Trump és pártja kis túlzással bármilyen döntést azonnal törvénybe tud iktatni.
A legnagyobb tét az, hogy ez megváltozik-e, és a Demokrata Párt át tudja-e venni a többséget bármelyik házban, ezzel megnehezítve az elnök dolgát a következő két évben.
Miről olvashatsz MÉG Rajnai Gergely írásában?
Melyik kulcsfontosságú, eddig stabilan jobboldali államban bukhatnak el a republikánusok, ami azonnal megfordíthatja a Szenátus sorsát?
Hogyan váltja ki a sikertelen iráni beavatkozás az amerikai társadalom legérzékenyebb inflációs pontját?
Hogyan vezethet a republikánusok választási kudarca egy még radikálisabb, turbulensebb világpolitikai korszakhoz a következő két évben?


